2014. március 24., hétfő

Időutazási kislexikon - #1 Mi is az a paradoxon?

2014. március 16., vasárnap

A selfie magyar eredetű szó!

Kevesen tudják, de így március 15-ike kapcsán érdemes megemlíteni egy 170 éves időugrással, hogy a selfie valójában egy magyar szó. Helyesen selfi, ugyanis először Petőfi Sándor használta.



1843-44 között Petőfi Pozsonyban tartózkodott, országgyűlési tudósításokat másolt. Egy hétvégi kirándulás során Egressy Gáborral Selpőcre (Šelpice) érkeztek és valójában az eddigi nézettel szemben, itt készült a híres dagerrotípia. Mikor végül Petőfi meglátta az elkészült képet így kiáltott fel egy szójátékkal: "Nah, mintha egy igazi selfi (selpőci férfi)  lennék!" Valószínűleg a szabadságharc vége után elmenekülő hazánk fiai vitték végül nyugatra a selfi szót és a település tót nevének (Selpic) változatát, amiket ma úgy ismerünk, mint selfie és self pics. Más nézetek szerint a P és az F hangok azonos képzési helye okozhatta a torzulást.

2011. február 25., péntek

Miért haltak ki az ősállatok?

  Egy nagy növényevő (diplodocus, apatosaurus) napi táplálékmennyisége körülbelül 1 tonna tápértékszegény növény volt. A fejletlen emésztőrendszerük következtében ezek a gyomrukban erjedve gázokat, főképp metánt termeltek, ami természetesen el is távozott belőlük artikulálatlan hangokkal kísérve.

Nyugodjanak meg, képünk csupán illusztráció!
  Mint tudjuk a metán erős üvegházgáz, így globális felmelegedést produkáltak az évmilliók alatt. A másik tény, hogy a hüllők nemét a fészek hőmérséklete határozza meg.

  A megfelelő következtetést levonva megállapíthatjuk a következőket. A saját maguk által generált felmelegedés a kikelő utódokat egyneművé tette, mivel a fészek hőmérséklete is nőtt a környezetével. Az egyforma nemű utódok nem tudtak szaporodni így szépen sorban lassan kihaltak.

  Az emlősök emlékeiben él még ez az emlék, innen ered a "kifingott" kifejezés.

2011. február 24., csütörtök

Az időutazás gyakorlati kérdései

   Ha szeretnél utazni az időben, gondolkodj velem! Ismerjük azt a tényt, hogy ha a földet keleti irányban kerüljük meg, akkor nyerünk egy egész napot, ahogy ez a Nyolcvan nap alatt a föld körül című Jules Verne mű főhőseivel is megtörtént. De ha egyik irányba működik, akkor logikus, hogy a másikban is, azaz nyugati irányú haladáskor veszíthetünk napot vagy akár napokat.
   Tehát ha egy nap alatt többször megkerüljük Földünket illetve a tengelyét, akkor annyi napot nyerünk vagy veszítünk, ahány kört tettünk a Föld tengelye körül, vagyis visszamehetünk az időben, de akár megnézhetjük a jövőt is.
A centrifuga a közeljövő  időutazásainak
rendszeres kellékévé válhat

   Ha valaki ezt meg szeretné tenni, erre a legalkalmasabb hely a Föld északi vagy déli sarkpontja, mert itt lehet a tengelyt a legkisebb körön megkerülni. A fent látható centrifuga pedig a legegyszerűbb eszköz (persze pontosan elhelyezve), ha megfelelő áramforrást tudunk biztosítani és bírja a gyomrunk. A forgásirányra ügyeljünk! 

   Ne feledjük! A sarkokra jellemző igen alacsony hőmérsékleten könnyen megfázhatunk, ezért meleg, téli viselet javasolt.
Megfelelő öltözék
Amundsen ajánlásával
Amundsen, a híres norvég sarkkutató állítólag száz éveket utazott ezzel a módszerrel keresztül-kasul az időben. Képzelhetjük, milyen nehéz dolga lehetett centrifuga nélkül!

2011. február 22., kedd

A fejlett idegen civilizációk bukása

   Ha éjszaka feltekintünk a tiszta égre, a több ezer sziporkázó csillag elgondolkoztat bennünket. Vajon a látható csillagok körül keringő bolygók között hány van olyan, mely idegen civilizációnak adott bölcsőt? A tudomány jelenlegi állása szerint 300 ezer trillió csillag létezik. Ha esetleg nem tudnánk, számokkal leírva így néz ki:



300 000 000 000 000 000 000 000.

Már ránézésre is tiszteletet parancsol, nemde?

A fenti csillagok közül viszont ennyi rendelkezik bizonyítottan idegen civilizációval:

0!  

A fekete lyukakkal persze egészen más a helyzet. Ezek a félelmetes, rosszindulatú égitestek mindent magukba szippantanak, ami csak eléjük kerül, még az eléjük kitett STOP táblákat is (pedig azt még a kozmorendészet is tiltja). A XX-XXI. századi kozmogónusok tollából számos gyermekded feltevés született keletkezésükről, a legismertebb talán az, hogy a csillag kataklizma során gravitációs összeomlást szenved el. Valljuk be a kozmosz játékszabályai ezt csak nagyon ritkán engedélyezik. Mesterségesen viszont a fekete lyukak játszi könnyedséggel előállíthatók.

A fekete lyukak létrejöttének jellemző két oka:
- A bolygó atomfizikusai előállítanak egy apró fekete lyukat, mely természeténél fogva az egész csillagrendszert magába szippantja.
- A bolygó űrhajókonstruktőrei egy  fénysebességgel közlekedő járművet állítanak elő. A fénysebesség közelében lévő tárgy olyan hatalmas tömegű lesz, hogy fekete lyukat létrehozva szintén bekebelezi az adott csillagrendszert.



A végeredmény mindkettőnél ugyanaz, a csillagrendszer minden eleme, beleértve természetesen a civilizáció minden egyede egy fekete lyuk idő- és tércsapdájába kerül.

Nem számítógépes animáció!